4. Nap

De jó, hogy nem futamodtam meg! Nagyon élveztem a mai órákat. Rengeteg feladatot kaptunk, párokban, csoportokban dolgoztunk. Volt szókincsbővítés, szituációs gyakorlat(étteremben, hangversenyen, konferencián). Fonetikával, kiejtéssel, hangsúlyokkal foglalkoztunk (szerencse, hogy kaptunk egy mappát amibe gyűjthetjük a feladatlapokat). Azért ma is előkerült a Present Perfect és Past Simple, de már nem ijedtem meg tőle. Hihetetlen, hogy tényleg előjön, az amit régen tanultam. Sok dolgot megértettem, de nem mertem eddig beszélni. Ezért irigylem a mai gyerekeket (főleg akiknek jó érzéke van a nyelvekhez), mert nekik már kinyílt a világ, bátrabbak, anyanyelvi könyvekből és környezetben is tanulhatnak, más módszerekkel mint annak idején én. Egy nyelv megtanulása sajnos nem pár hét alatt történik, hanem évekig tanulja itthon az ember. A nyelvtan, a beszéd, a gyakorláson és a folyamatos használaton múlik és a nyelvvel együtt egy új kultúra megismerésén is. Ezért nagyon klassz külföldön tanulni, mert az órák után rá van kényszerítve az ember, hogy a diáktársakkal a helyiekkel, az üzletben, az utcán, folyamatosan használja a nyelvet. Ez tetszett nagyon, hogy mindenhol csak angolt hallottam és mindenhol angol felíratokkal találkoztam. Természetes volt, hogy a takarítónő is angolul köszön, kérdez és kommunikál ( 2 nap alatt bele is jöttem).

Az iskola minden délutánra (inkább estére) kinált valamilyen programot. Ma este a régi fővárosba látogathattunk el, a sziget közepére, Mdina-ba. Mdina-Rabat by night! Hát igen! Az esti fények, a szűk sikátoros utcák és a sárga házak megint rabul ejtettek. Az ember itt úgy érzi magát mintha egy szabadtéri múzeumban lenne, mert minden  épületnek megvan a maga szépsége, érdekessége. Ránk zúdult újra a történelem. Ismét megjelentek a beépített erkélyek, amelyeket már itthon megszerettem az interneten látott képek alapján. A városba csak gyalog lehet bemenni. Az egykori paloták lakóházként funkcionálnak. Megnéztük a Szent Pál Katedrálist, ami Vallettában is van, de itt él Málta mindenkori érseke, így ezt is ugyanúgy hívják. Ezután bementünk az erődített városkába, melyet Csendes városnak is neveznek. Valóban csendes volt és gyönyörű.